Március 7-én, szombat délelőtt ismét megtelt a Menza azokkal a szentendreiekkel, akik fontosnak tartották, hogy képviseljék városrészüket és beleszóljanak a szavazólapokra kerülő fejlesztési ötletek kiválasztásába. Több mint ötvenen vettek részt az eseményen, és összesen 293, szakmailag megvalósíthatónak ítélt javaslat sorsáról döntöttek. A sok rutinos résztvevőnek és az egyetértést övező javaslatoknak köszönhetően néhány városrészi csoportnál már délre megszületett a döntés, de ahol 66 javaslatot kellett értékelni, ott még egy órakor is folyt a munka – ilyen volt például az izbégiek asztaltársasága.

A Városrészi Költségvetés egyik legizgalmasabb és legfontosabb állomása a közösségi fórum, ahol az önként jelentkező szentendreiek kiválasztják azt a városrészenként öt-öt fejlesztési javaslatot, amelyek végül a szavazólapokra kerülnek. Városrészenként eltérő létszámban vettek részt a lakók ebben a döntésben, és a részvételi arány összefüggést mutat a beküldött javaslatok számával is.

A program bevezetésének éve, 2021 óta megháromszorozódott a városrészenként felhasználható fejlesztési keret: idén városrészenként 15 millió forint áll rendelkezésre a programban megvalósítható fejlesztésekre. A 2026-os költségvetésben a képviselő-testület további 30 millió forintos tartalékkeretet is elkülönített annak érdekében, hogy az építőipari árak folyamatos emelkedése ellenére is megvalósíthatók legyenek a projektek. A megnövelt keret érezhetően ösztönzőleg hat a lakossági részvételre is.

A hatodik alkalommal megrendezett fórumot Fülöp Zsolt polgármester nyitotta meg. Felidézte: hat éve, a program indulásakor még kevesen hitték, hogy a lakossági javaslatok valóban meg is valósulnak, azóta azonban sokan megtapasztalhatták, hogy a szentendreieknek valódi beleszólásuk van a helyi fejlesztésekbe. A fórumon viták és érvek mentén dől el, mely ötletekről dönthetnek majd szavazatukkal a város lakói. Egyre többen látják azt is, hogy ha egy javaslat idén nem kerül be a nyertesek közé, jövőre ismét érdemes benyújtani. Ez is garanciája annak, hogy a programnak nemcsak múltja és jelene, hanem jövője is van. Az egyre nagyobb részvétel pedig azt mutatja, hogy a Városrészi Költségvetés hagyománnyá vált, és beépült Szentendre közéletébe.

Kiss Barna projektmenedzser rövid áttekintést adott a program folyamatáról és az elmúlt hat év részvételi adatairól. Mint elmondta, a beérkezett javaslatok és a megvalósult projektek jól mutatják, hogy a program a helyi részvételi demokrácia meghatározó elemévé vált. A javaslatok jelentős része – a kormányzati elvonások miatt szűkülő önkormányzati fejlesztési források következtében – út- és járdaépítéshez kapcsolódik. A második legnagyobb csoportot a forgalomtechnikai változtatások adják, amelyek középpontjában a gyalogosbiztonság és a forgalomlassítás áll. Közösségfejlesztő jellegű javaslat kevesebb érkezik, de a szabadtéri rekreációt szolgáló fejlesztésekkel együtt ezek aránya is növekvő tendenciát mutat. A városrészek aktivitása eltérő: a legkevesebb javaslatot benyújtó városrészből is mintegy harminc ötlet érkezett, míg a legaktívabb városrészekben – Belvárosban, Felső-Pismányban, Szarvashegyen és Izbégen – 85 és 110 között volt a javaslatok száma.

A fórum munkájáról és az ötletek értékelésének módszertanáról Pilis Dániel közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnok beszélt. Köszöntőjében örömmel jegyezte meg, hogy ismét sokan vesznek részt a Városrészi Költségvetés kulcsfontosságú eseményén, köztük számos visszatérő résztvevő, akik már jól ismerik a fórum munkájának szabályait és az ötletek megvitatásának szempontjait. A cél – mondta – az, hogy konstruktív vitában, érvek mentén válasszák ki azt az öt fejlesztési javaslatot, amely a szavazólapra kerül. Egyes városrészekben ez nem könnyű feladat, hiszen akár 50–60 megvalósítható javaslat közül kell dönteni. Ismertette a pontozási rendszert is, amelynek alapján a javaslatokat értékelik; azonos pontszám esetén pedig a városrészi asztaltársaság szavazata dönti el egy-egy ötlet sorsát.

A városrészi asztaltársaságokban zajló elmélyült beszélgetések, az egyes projektek alapos mérlegelése és a konszenzusra törekvő döntések jól mutatják, hogy a Városrészi Költségvetés nemcsak a helyi fejlesztések megvalósításának fontos eszköze, hanem a vitakultúra erősítésének, a közösségi kapcsolatok építésének és a részvételi szemlélet formálásának is terepe. A helyi közösségekben megszülető döntések pedig túlmutatnak a konkrét fejlesztéseken: a kisebb közösségekben, a városrészekben gyakorolt együttműködés és párbeszéd a demokráciát erősíti.

Fotó: Isza Ferenc