A Városrészi Költségvetés program közösségi fórumán mintegy hatvan résztvevő 243 megvalósíthatónak bizonyult fejlesztési ötletet vitatott meg és pontozással értékelt. Már egy óra is elmúlt mire sikerült valamennyi városrészi csoportnak befejezni a munkát szombat délelőtt, március 29-én.

A fórum a Városrészi Költségvetésről készült összefoglaló kisfilmmel kezdődött, aminek az egyik hangsúlyos gondolata a szemléletváltás szükségessége. Erre a gondolatra utalt vissza Fülöp Zsolt polgármester a fórumot köszöntő és megnyitó beszédében.
– A szemléletváltás motiválta a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület megalakulását is, vagyis azért dolgoztunk és dolgozunk, hogy a szentendreiek bízzanak abban, hogy van beleszólásuk, hogy mi történik az utcájukban, városrészükben, a városban – fejtette ki a polgármester. – Hogy a szentendreiek találják ki, hogy mi a közösség érdeke és bízzanak abban, hogy dönthetnek, hogy van értelme a Városrészi Költségvetés programban részt venni. Akik most jelen vannak, azoknak köszönöm ezt a bizalmat, köszönöm, hogy bíznak ebben a szemléletváltásban.
A projektek megvitatásáról szólva Fülöp Zsolt hangsúlyozta, ha most nem is sikerül egy-egy javaslatnak felkerülnie a szavazólapra, akkor az legyen szemünk előtt, hogy jövőre is lesz erre esély. Emlékeztetett arra is, hogy a Városrészi Költségvetés bevezetése óta a helyiadó-bevételekből egyre nagyobb keretösszeget biztosít az önkormányzat arra, hogy a szentendreiek elvárásai érvényesülhessenek a város fejlesztésében, idén összesen 150 millió forint áll rendelkezésre a nyertes projektek megvalósítására. Megköszönve az az aktivitást, a részvételt és a bizalmat átadta a szót Pilis Dániel közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnoknak, aki a Városrészi Költségvetés bevezetésétől kezdve részt vesz a program irányításában, szervezésében.

– Ez az alkalom a részvételi demokrácia ünnepe, a Városrészi Költségvetés valóban jó lehetőség, hogy a szentendreiek beleszóljanak a lakókörnyezetük fejlesztésébe – hangsúlyozta. – A TESZ vállalásához híven 2021-ben elindította a programot és azóta megháromszorozódott az a fejlesztési keretösszeg, amelyről a szentendreiek döntenek. Majd a még meg nem valósult projektekről szólva elmondta, hogy ezek engedélyeztetési eljárások miatt húzódnak, de a tavalyi nyertes javaslatok kivitelezése idén minden bizonnyal befejeződik. – Ahogy a programunkban vállaltuk tovább erősítjük a részvételi demokrácia különböző formáit a városban, ennek érdekében létrehoztuk a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Irodát – mondta és bemutatta Újszászi Györgyi irodavezetőt és a jelenlévő munkatársakat, valamint Csemeczki Zitát, a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjét, akitől a projektek megvitatása során műszaki kérdésekben segítséget kérhetnek.

Kiss Barna projektmenedzser a fórum munkájával kapcsolatos technikai tudnivalókat ismertette, áttekintést adva a folyamat egészéről. Elmondta, hogy évről évre növekszik a résztvevők száma, tavaly a felnőtt lakosság 5,8 százaléka szavazott, ami mintegy a duplája a más településeken, fővárosi kerületekben bevezetett hasonló programok voksolási részvételének.

Idén összesen 658 fejlesztési javaslat érkezett be. A szakértői, képviselői véleményezés alapján 243 ötlet minősült megvalósíthatónak. Ezek kerültek a fórum városrészenként megalakuló csoportjai elé, amelyek munkáját az önkormányzati képviselők irányították. Miután megvitatták a javaslatokat, a csoportok valamennyi tagjának pontoznia kellett az egyes projektötleteket az ajánlott szempontrendszer alapján. Mérlegelni kellett, hogy mennyire fontos a fejlesztés megvalósulása, hány embert érint, tekintettel van-e a fogyatékossággal élőkre, mennyire javít a környezet állapotán, segíti-e közösségépítést.

Sok olyan fejlesztési ötletről is döntenie kellett a  csoportoknak, amelyek nagyjából azonos közterületre vonatkoztak, de mindegyik kisebb-nagyobb mértékben eltért a másiktól. A mérlegelendő javaslatok mintegy fele ilyen volt. A legtöbb projektötletet Izbég (49), Patakpart, Füzespark, Vasvári lakótelep (37), Vasúti villasor és környéke, Rózsakert (27) városrészi csoportoknak kellett megvitatni, összevonni, kompromisszumokkal újrafogalmazni a hasonló javaslatokat.

A csoportvezető képviselők összesítették a résztvevők által adott pontszámokat, az így kialakuló sorrend első öt legtöbb pontot elérő fejlesztési ötlete kerül majd a városrészi szavazólapokra. Néhány napon belül pontosítják a projektleírásokat és ezzel véglegessé válnak a 2025-ös év Városrészi Költségvetés szavazható projektjei.

Fotó: Isza Ferenc